tercsigondolataierrolarrol

Mindig velem volt. Nem emlékszem olyan időre, hogy ne lett volna. Erősebb volt, mint én, már kis korában, ezt legelőször, a dunyha alatti fojtogatós jelenetből tudom. Aztán akárhányszor „na, lássuk ki az erősebb” címszó alatt, bármennyire is szerettem volna nyerni, mindig alul maradtam. Kisöcsém, de akkor is erősebb. Meg okosabb is, mert fejben mindig ügyesebben… Tovább »

Sokszor álmodok mindenféléket magamról, közel állókról, vagy régi elmosódott arcokról, olyanokról, akik be- és kiléptek az életemből. Álmodok szerelmeket, csalódásokat, barátokat, gyerekeket, kacagásokat, sírásokat, pillantásokat, rosszakat, s jókat egyaránt. Keresem az értelmüket, szimbolikus jelentőséggel ruházom fel őket, többletjelentés hordozóknak gondolom mindegyiket. Egyik legszebb álmom, amit tisztán látok magam előtt most is, hogy virággal várnak a parkolóban,… Tovább »

 Legkedvencebb történetem, íme: Felháborodva járul Isten elé egy ember, lepakolja a lábai elé a keresztjét, s azt mondja neki: Uram! Nem fer, hogy te szabod ki ránk azt a terhet, amit egy egész életen át kell cipeljünk. Szabadnak teremtettél, ezért követelem, hogy hadd válasszam ki én azt a keresztet, amit vinnem kell, míg meghalok. Rendben!… Tovább »