tercsigondolataierrolarrol

A világ vagy nekem. A minden. Az ébredés, a hajnal lüktetése, a napfény a teraszon, kulcs a zárban, orgonahang, 24-es busz, bicikliút, csendes éjszaka, szőke Szamos, vörösborkorty a nyelvem alatt…tágra zárt szemekkel…a szőnyegen ülve. Nekem ez (is) a világ…s te a világot adtad nekem. Adtál mellém örökre szóló barátokat, futó ismerősöket, kedves évfolyamtársakat, soha el… Tovább »

Hálás vagyok ma is. Minden egybeesésért, minden szoknyalibbenésért, minden jó szóért, minden szemtől-szembe találkozásért, hálás vagyok az odavetett kacsintásokért, a hozzám intézett viccekért, a késői ebédért, a hátfájásért és a langyos vízért. Hálás vagyok Beethovenért, a reggeli kávéért, a meleg paplanomért, az ihletért, és azért is, hogy beszélek románul. Ez hülyeség, szerinted. Nekem nem az…. Tovább »