tercsigondolataierrolarrol

Deja vu

Fellépek a mozgólépcsőre, megemelem a fejem, előrenézek, enyhén félredobom a hajam, …ott ül, már vár rám, üdvözlés, puszi, nagy ölelés. Szeretem az inget, egy érintés, mosoly, mondatok egymás után, megint mosolyok….figyelem hogyan bánik a kezében a pohárral, marad-e rajta erezet vagy sem…hogy kortyol hozzá, hogyan nyeli le, mire figyel oda…a lényeg: nem ülünk le akárkivel… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!