barát

Azt hiszem éjjel fél kettő lehetett, amikor megszólalt a telefon. Megnéztem a nevet a kijelzőn, és egyből rossz érzés fogott el, mert tudtam, hogy nem jópofaságból hív. Beszéltünk pár percet, letettem, majd lihegve cibáltam magamra nem tudom mit, és már tárcsáztam is a taxi számát. Beszálltam, elmondtam hova lesz a fuvar, és számoltam a perceket az érkezésig. A szívem a torkomban dobogott, gyomorgörcsöm lett, és nem tudtam, hogy tudok-e majd segíteni. Kifizettem az utat, és már mentem is fel a nemtudomhanyadik emeletre.

Egyedül volt. Ki volt sírva a szeme, és a kés félre volt téve az asztalon. Egy olyan nagyobb fajta kés volt, amivel kenyeret szoktak vágni. Sírt. Megöleltem. Aztán sírtunk. Próbáltam mondani valamit, de nem igazán jött ki belőlem semmi nagy okosság. Csak leültünk az ágyra, és hallgattam a történetet, hogy mit érezhet, és jól tudtam, hogy most csak ez kell neki. Hívott, én meg jöttem. Megnyugodott, én nem, de úgy tettem mintha igen, és újra hazataxiztam. Ekkor igaz barátnak éreztem magam.

Sokszor eszembe jut, hogy mennyire örülök, hogy akkor engem hívott, és nem más számát tárcsázta. Kaptam leckét, én is, és ő is, és örökké a barátom lesz.

A vidám, vicces kávézgatós barátnőzések/vagy sörözgetős haverkodások, azok aztán csudijók, de hisz akkor a legjobb, és a legegyszerűbb, nem? Na, de mi van akkor, amikor a másik cafatul van. Miközben a morálja, az egója, az énképe, a hite, és az élniakarása a bányászbéka segge alatt van…na, akkor legyél barát a talpadon! Tessék! Akkor mit tudsz kezdeni a barát szóval? Hogyan leszel igazán barát?

Most nem ecsetelném azt a felét, hogy ki, hogyan kell lerendezzen magában problémákat ott legbelül, satöbbi…most csak az a kérdem, olyankor hol vannak az igaz barátok? És mit teszenek meg érted? Amikor legszívesebben eldobnád az életed, azt valójában hányan tudják? Amikor úgy érzed, hogy nem érdemes tovább csinálni, azt kinek tudod elmondani?

Ismerősöket szerezhetünk, akikkel jópofizhatunk, bájcseveghetünk, de hol vannak az igaz emberek, akiknek helyén a szívük és az eszük, akik barátoknak nevezhetőek? Jóban lenni valakivel még nem ugyanaz, mintha barátok is lennénk. Persze a barát szót definiálhatnánk reggelig, de nekem ez a jelentése a legütősebb. Meg az, amikor már nyitott könyv vagyok, hisz ismeri (majdnem) minden kis titkomat, azokat is, amiket legszívesebben eldugnék, örökre, hogy ne is létezzek. Amiket szégyellek, amikre nem vagyok büszke. Ha valaki ezek után is mellettem van, akkor tudom, hogy valódi és igaz ember.

Azt szeretném ha tárcsáznál, amikor baj van, hívnál, amikor szeretnéd, hogy csak úgy ott legyek melletted! Megoldani nem fogok helyetted semmit, de ott vagyok. Lehetek jelenlét, párna, vagy csak egy nyugtató kéz, bociszem, amit szeretnél.

Egyszerűen csak a barátod, így, kis bével.